Mesh, jelerősítő vagy powerline, ha az 5G router az ablakban áll

Az 5G router ott adja a legjobb mobilnetet, ahol a legerősebb a jel, ez pedig jellemzően egy ablak mellett vagy a felső szinten van, nem a ház közepén. A wifi onnan a túlsó szobákig gyakran már csak gyengén jut el, mert minden fal és födém visz belőle, az 5 GHz-es sávból pedig többet, mint a 2,4 GHz-esből. Erre a hézagra három bevett megoldás van: a jelerősítő, a mesh rendszer és a powerline adapter, és mindegyik máshol veszít.

Az 5G router helyét a mobiljel szabja meg

A mobilinternetes router a hálózat felé maga is antenna: amit a bázisállomásból kap, annál többet a wifi sem tud továbbadni. Ezért nem a lakás közepére kerül, hanem oda, ahol a telefon is a legtöbb csíkot mutatja, a környéken elérhető hálózatot pedig a lefedettségi térkép mutatja meg. Az 5G router elhelyezésének szabályait külön útmutató írja le, a kültéri antennás megoldással együtt.

A kompromisszum ára a wifi hatótávja. Az ablak melletti router a ház egyik sarkából adja a wifit, így a túlsó szobákba több falon át kell eljutnia, és a jel minden akadállyal gyengül. Tervezéshez jó kiindulópont a tapasztalati szabály: a 2,4 GHz-es wifi nagyjából két szokványos válaszfalon jut át használható erővel, az 5 és a 6 GHz-es csak egyen.

A födém ennél is többet visz. Egy vastag vasbeton födém a mérések szerint a 2,4 GHz-es jelet nagyjából 20–25, az 5 GHz-est 40–45 dB-lel gyengíti: 20 dB-nél a teljesítménynek csak a század része jut át, 40 dB-nél a tízezred része, ezért vasbeton födémes házban minden szintre külön wifi-pont kell. A megoldás tehát nem egy erősebb router, hanem egy második pont, amelyik a jelet továbbviszi, és a három lehetőség abban különbözik, hogyan jut el a jel ehhez a ponthoz: a jelerősítő és a mesh rádión, a powerline a villanyvezetéken, a mesh pedig kábelen is.

A jelerősítő a legolcsóbb, de sebességet veszíthet

A jelerősítő veszi a router wifijét, és újra kiadja. Az egysávos változat ugyanazon a rádión és ugyanazon a csatornán fogadja és adja tovább az adatot, ezért felváltva kell beszélnie a routerrel és a készülékekkel, és a sebesség akár fele is elveszhet. A kétsávos, crossband működésű jelerősítő ezt elkerüli, mert az egyik sávon a routerrel, a másikon a készülékekkel tartja a kapcsolatot.

A helye döntő: félúton kell lennie, ahol a router jele még erős, nem a gyenge szobában, mert amit rossz jelből vesz, azt csak rosszul tudja továbbadni. Sok típus külön hálózatnevet hoz létre, így a telefon a házban járva nem mindig vált át magától a közelebbi pontra. Egy-két gyengén lefedett szobára ez a legolcsóbb megoldás, egy egész házra viszont a mesh a kényelmesebb.

A mesh rendszer egyetlen hálózatot épít a házban

A mesh rendszer több, egymást ismerő egységből áll, amelyek egyetlen hálózatnév alatt fedik le a házat, és a készülékeket maguktól a legközelebbi egységhez terelik. Az egységek közötti forgalom a drágább, háromsávos rendszerekben külön rádiós sávon fut, így nem veszi el a sávot a telefonoktól és a laptopoktól. A legjobb a kábeles összeköttetés: ha két egység között Ethernet-kábel fut, a teljes rádiós sáv a készülékeké marad, kábel nélkül pedig a WiFi 7 többsávos kapcsolata javít a legtöbbet. Vasbeton födémen át viszont az egységek közötti rádiós kapcsolat is gyenge, ezért a szinteket kábel vagy powerline köti össze megbízhatóan. A különböző gyártók egységeit az EasyMesh szabvány kötheti össze, de a rendszerek a gyakorlatban többnyire a saját márkájuk egységeivel működnek együtt a legjobban.

Az 5G routerrel kétféleképpen működik együtt. Ha a router maga is mesh-egység, a további egységek közvetlenül hozzá csatlakoznak. Ha nem, a mesh fő egységét kábellel a router LAN-portjára kell kötni, és hozzáférési pont módba állítani, különben a mesh saját routerként fut a mobilinternetes router mögött. Ebből kettős címfordítás lesz, ami a mobilhálózat saját címfordítására rakódik, és a wifihívást, az online játékot vagy a távoli elérést is zavarhatja.

A powerline a villanyvezetéken viszi át az adatot

A powerline adapter a lakás villanyvezetékén továbbítja az adatot: az egyik egység a router mellett a fali aljzatba és kábellel a LAN-portba kerül, a másik a távoli szobában ad kábeles csatlakozást vagy saját wifit. Ott segít, ahol a rádió elakad: vastag falon, födémen vagy vasbeton szerkezeten át, például amikor az 5G routernek a tetőtérben van a helye, a nappali pedig a földszinten. A dobozon álló sebesség elméleti csúcs, a gyakorlatban jó állapotú vezetéken is csak ennek töredéke jön át.

A kapcsolatot a villanyhálózat szabja meg, és két feltétel nélkül létre sem jön. A két adapternek ugyanazon a fázison kell lennie: ha a két aljzat más fázisra esik, a jel egyáltalán nem jut át, háromfázisú bekötésű házban ezt csak a biztosítéktáblába szerelt fáziscsatoló hidalja át, amelyet villanyszerelő épít be. Szünetmentes tápon és túlfeszültség-védős, zavarszűrős elosztón át sem jut át a jel, mert a szűrő az adatjelet zavarnak veszi, a sima hosszabbító pedig a sebességen ront, ezért az adapter mindig közvetlenül a fali aljzatba kerüljön. Ugyanazon a fázison a legjobb eredményt két, ugyanazon a biztosítékon lévő aljzat adja, a régi vezeték és a zavaró háztartási gépek viszont ott is rontanak a sebességen.

Melyik megoldás mikor jó?

A választást az dönti el, hány szobát kell lefedni, és mi áll a router és a gyenge pont között:

A kábel a leggyorsabb és a legstabilabb, ezért ha a router LAN-portjától egy második pontig elvezethető, minden más csak kompromisszum. Kábel nélkül egy szinten a mesh adja a legegyenletesebb wifit, egyetlen gyenge sarokra pedig a kétsávos jelerősítő is elég. Vasbeton födémes házban minden szintnek saját wifi-pont kell, és a szintek között a kábel vagy az azonos fázisra kötött powerline viszi át a jelet megbízhatóan.