Elindultak a tárgyalások a nyugat-balkáni roamingdíjak eltörléséről

Az Európai Bizottság 2026. november 6-án kétoldalú tárgyalásokat kezdett Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával arról, hogy a hat ország csatlakozzon az uniós roamingzónához. Ha a megállapodások létrejönnek, egy magyar előfizető Szerbiában vagy Montenegróban is belföldi áron telefonálhat és internetezhet, ahogyan ma Horvátországban, a hat ország lakói pedig ugyanígy használhatják a telefonjukat az unióban.

A hat ország csatlakozásának feltételei

A folyamatot az Európai Bizottság 2026. február 25-i javaslata indította el. A tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa 2026. június 4-i határozatában felhatalmazta a Bizottságot, hogy a hat partnerrel külön-külön ágazati megállapodást tárgyaljon a mobilhálózatok közötti barangolásról, és a megállapodások a meglévő stabilizációs és társulási megállapodásokra épülnek. A Bizottság november 6-i közleménye szerint két feltétel teljesülése után fordul a Tanácshoz a roamingzóna kiterjesztéséért: el kell készülnie a megállapodásnak, és az adott országnak teljesen át kell vennie az uniós roamingszabályokat. Céldátumot a közlemény nem ad meg, és mivel a megállapodások országonként készülnek, a hat ország nem feltétlenül egyszerre csatlakozik.

Hasonló úton került be a roamingzónába Ukrajna és Moldova. Mindkét ország 2026. január 1-je óta tartozik hozzá, azóta az uniós előfizetők ott, az ukrán és a moldovai előfizetők pedig az unióban telefonálnak és internetezhetnek belföldi áron. Moldova csatlakozását a Tanács 2025 júliusában hagyta jóvá, és addig a két oldal szolgáltatóinak önkéntes roamingmegállapodása volt érvényben. A Bizottság tájékoztatása szerint a csatlakozás óta az unióban érvényes roamingszabályok ezekben az országokban is ugyanúgy érvényesek.

Mennyibe kerül ma a mobilinternet a Nyugat-Balkánon?

Amíg a megállapodások nem lépnek életbe, a hat ország kívül esik az uniós roamingzónán, és a hazai szolgáltatók saját díjszabása érvényes. A díjak felső határát egy 2022. december 6-án Tiranában aláírt nyilatkozat jelöli ki, amelyben 38 uniós és nyugat-balkáni szolgáltató önként vállalta, hogy legalább egy, a legtöbb ügyfélnek kínált csomagjában a roamingadat gigabájtja egy megadott összeg alatt marad. A vállalás csak a mobilinternetre vonatkozik, a hívásra és az SMS-re nem, és a Regionális Együttműködési Tanács szerint három lépcsőben csökken:

A hazai ajánlatok ennél jóval olcsóbbak. Az egyik hazai szolgáltató díjtáblája szerint a hat országban és néhány további, unión kívüli országban használható adatjegy 2 GB-tal, három napra 2990 forint, 5 GB-tal, egy hétre 5990 forint, így egy gigabájt 1200 és 1500 forint közé jön ki. Ugyanez az adatmennyiség az uniós roamingzónában a csomag része, külön díj nélkül. A hat ország egymás között már 2021. július 1-je óta díjmentesen roamingol: a 2019 áprilisában aláírt regionális megállapodás szerint a régió előfizetői a többi nyugat-balkáni országban belföldi áron telefonálnak, küldenek SMS-t és internetezhetnek. A mostani tárgyalások ezt a rendszert kötnék össze az unióéval.

Ami a csatlakozás után változik a magyar előfizetőknek

Egy ország csatlakozásától kezdve ott is ugyanaz a szabály érvényes, mint az unióban: a hívás, az SMS és a mobilinternet a belföldi díjcsomag részeként, felár nélkül használható, a méltányos használat feltételeivel. Korlátlan csomagnál a felár nélkül használható adat mennyiségét a csomag díjából számolják ki, ennek menetét a korlátlan csomagok uniós roamingkeretéről szóló cikkünk mutatja be. A tárgyalások csak a hat nyugat-balkáni országot érintik, Svájc és az Egyesült Királyság továbbra is a zónán kívül marad. A csatlakozás napjáig a hat országban a szolgáltató balkáni adatjegye vagy megabájtalapú díja érvényes, tehát egy szerbiai vagy montenegrói út előtt most is a díjszabást kell megnézni.