Műhold
Az alacsony pályás műholdak és a közvetlen cellás kapcsolat: internet ott is, ahol nincs bázisállomás
Hol tartunk?
Az alacsony pálya a késleltetést hozza le a geostacionárius pálya több száz milliszekundumáról a földi hálózatokhoz mérhető szintre.
Mi jön?
A közvetlen cellás kapcsolat célja, hogy a hétköznapi telefon külön antenna nélkül érje el a műholdat.
Miért érdekes a műholdas internet?
A mobilhálózat ott ad kapcsolatot, ahol van bázisállomás. A műholdas internet éppen azt a kérdést válaszolja meg, mi történik ott, ahol nincs: hegyvidéken, tengeren, ritkán lakott vidéken vagy katasztrófa sújtotta területen. Nem a mobilhálózat versenytársa, hanem a kiegészítője – és az elmúlt években azért került előtérbe, mert a pálya magassága megváltozott.
A pálya magassága mindent eldönt
Mindhárom pályatípus ma is működik, más-más feladatra. A különbség nem az, hogy melyik a korszerűbb, hanem hogy milyen magasan kering – ebből következik a késleltetés, a lefedett terület és a szükséges műholdak száma.
GEO – 35 786 km
A Föld forgásával együtt kering, ezért az égen egy helyben áll: az antennát elég egyszer beállítani. Egyetlen műhold fél féltekét lát, viszont a jelnek oda-vissza kell megtennie a távolságot, ami nagyjából 600 milliszekundumos köridőt jelent. Műsorszórásra és állandó összeköttetésre kiváló, valós idejű használatra nehézkes.
MEO – köztes pálya
A két véglet között helyezkedik el: kevesebb műhold kell a lefedettséghez, mint alacsony pályán, és kisebb a késleltetés, mint a geostacionárius pályán. Jellemzően navigációs és gerinchálózati feladatokra használják.
LEO – ~550 km
Alacsony pálya, 25–50 milliszekundumos késleltetéssel – ez már alkalmas videohívásra és böngészésre is. Cserébe egy műhold csak kis területet lát, és gyorsan elhalad fölötte, ezért több ezres konstelláció kell hozzá. Ide tartozik a Starlink és a OneWeb.
HAPS – 16–20 km, nem pálya
Lebegő bázisállomás: napelemes léghajó vagy repülőgép, ami hetekig egy hely fölött marad, az utasszállítók és az időjárás fölött. Nem kering, hanem bázisállomásként viselkedik, ezért a késleltetése a földi hálózatéval egyezik, és a mobilszolgáltatók saját frekvenciáin sugároz, tehát a telefonnak nem kell hozzá semmi külön. Oda vihető, ahol épp kell: katasztrófa sújtotta vidékre vagy olyan ritkán lakott területre, ahol egy torony nem térül meg.
Mit hoz a közvetlen cellás kapcsolat?
Eddig a műholdas kapcsolathoz külön terminál és tányérantenna kellett. A 3GPP Rel-17 NTN szabványa (nem földi hálózat) ezt oldja fel: a műhold a mobilhálózat részeként jelenik meg, így a hívás vagy az üzenet közvetlenül a hagyományos telefonról indulhat, külön eszköz nélkül. Ezt hívják közvetlen cellás kapcsolatnak (direct-to-cell); az iparág tágabb, eszköz-független megnevezése direct-to-device (D2D). Az első kereskedelmi szolgáltatások az Egyesült Államokban és Új-Zélandon indultak el, üzenetküldéssel és korlátozott adatátvitellel – Európában a lefedettség 2027–2028-ra várható. A sávszélessége nagyságrendekkel kisebb a földi hálózaténál, tehát kiegészítés a lefedetlen helyekre, nem a mobilinternet kiváltása.
