IoT és M2M
A gépi kommunikáció a pont-pont moduloktól a licencelt sávú, kis fogyasztású hálózatokig
Hol tartunk?
Az NB-IoT és az LTE-M a licencelt sávban ad kis fogyasztású kapcsolatot, tehát szolgáltatói minőségbiztosítással – ellentétben a szabad sávú megoldásokkal.
Mi jön?
A RedCap az 5G-t nyitja meg a szerényebb eszközöknek, az AIoT pedig a döntést magára az eszközre viszi.
Mi a gépi kommunikáció?
Az M2M (machine-to-machine) azt jelenti, hogy két eszköz emberi beavatkozás nélkül beszél egymással: egy mérőóra leküldi az állást, egy riasztó jelez, egy jármű elküldi a pozícióját. Ez GSM- és GPRS-modulokkal kezdődött, pont-pont kapcsolatokkal. Az IoT ugyanennek a kiterjesztése: már nem néhány eszközről van szó, hanem sokról, amelyek adatot is gyűjtenek, nem csak jeleznek.
Nem egyforma minden IoT-kapcsolat
A gépi eszközök többsége keveset küld, ritkán, és évekig kell működnie egy akkumulátorról. Erre nem a nagy sávszélesség a válasz, hanem a kis fogyasztás és a jó behatolóképesség. A megoldások itt válnak szét – és ezek nem egymás utódai, hanem párhuzamos utak.
LoRaWAN – nem licencelt sáv
A 868 MHz-es szabad sávban működik, csillag topológiában, saját átjárókkal. Az üzemeltető maga építi és birtokolja a hálózatot, ami olcsó és független – cserébe a sávban nincs garantált minőség, mert bárki más is használhatja.
NB-IoT – licencelt sáv, álló eszközök
Ugyanaz a kis fogyasztású logika, de a szolgáltató licencelt sávjában, a 3GPP Rel-13 óta. Keskeny, 200 kHz-es csatornán jár, ezért mélyen behatol pincékbe és aknákba; az álló, ritkán jelentő eszközöké: mérőóráké, érzékelőké, tartályszinteké.
LTE-M – licencelt sáv, mozgó eszközök
Az NB-IoT testvére szélesebb, 1,4 MHz-es csatornával: bírja a cellaváltást és a hangot is. A mozgó és a gyakrabban jelentő eszközöké – járműkövetőké, viselhető eszközöké, riasztóké –, ahol a nagyobb fogyasztásért gyorsabb és megbízhatóbb átvitel jár.
RedCap – könnyített 5G
A Rel-17-tel érkező köztes megoldás azoknak az eszközöknek, amelyeknek a kis fogyasztású hálózat már kevés, a teljes 5G viszont túl sok – például ipari kameráknak és viselhető eszközöknek.
Mit hoz az AIoT?
Az eddigi logika az volt, hogy az eszköz gyűjt, és mindent felküld a feldolgozáshoz. Az AIoT ezt fordítja meg: a következtetés egy része magán az eszközön történik, így csak az eredmény megy fel. Kevesebb adatforgalom, kisebb fogyasztás, és a döntés akkor is megszületik, ha a kapcsolat éppen megszakad.
Mire jó ez a vállalkozásnak?
- Távoli leolvasás és felügyelet helyszíni kiszállás nélkül
- Karbantartás a tényleges állapot alapján, nem naptár szerint
- Eszközök és készletek követése a teljes láncon
- Fogyasztási adatokra alapozott, mérhető döntések
