Az online gyermekvédelem a gyermekeket az online térben fenyegető kockázatok és veszélyek csökkentésére irányuló különféle megközelítések összessége. Minden felnőtt közös felelőssége megvédeni a gyerekeket ezektől a veszélyektől. Minden szereplőnek megvan a maga feladata, amellyel segítheti a gyerekeket és fiatalokat abban, hogy ki tudják használni az internet adta lehetőségeket, hogy megtanulják a digitális műveltség alapjait és ellenállóvá váljanak a digitális jóllétük és védelmük érdekében. Mivel az online gyermekvédelemnek nem létezik egy általános meghatározása, ezért egy olyan komplex megközelítést használ, amely segítségével biztonságos, az életkornak megfelelő, befogadó és részvételen alapuló teret tudnak kiépíteni a gyerekeknek és fiataloknak, mely a következő területeket érinti.
Továbbá a technológia és a társadalom gyors fejlődése és az internet határok nélküli jellege okán a gyermekek online védelmének rugalmasnak kell lennie és gyorsan kell alkalmazkodnia a változásokhoz annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon működni. A technológia fejlődésével új kihívások jelennek meg. Ezekkel a legjobban akkor tudunk megküzdeni, ha közösen, globális közösségként keresünk új megoldásokat.
A személyes adatok védelme valójában nem az adat, hanem a mögötte álló személy védelméről szól. Az adatai felett mindenki maga rendelkezik. Személyes adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott emberrel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható, rá vonatkozik. Mára a személyes adatok az online tér fizetőeszközévé váltak, jelentős piaci értékük van. Az ingyenesnek tűnő internetes szolgáltatások, közösségi terek egy része még mindig a felhasználók személyes adatainak jogtalan összegyűjtésére és felhasználására épül. Azonban ez számos kockázattal jár, mint a:
A kockázatok elkerülését és a lehetőségek kiaknázását a körültekintő letöltések, a megfelelő és folyamatosan frissített adatvédelmi beállítások, és a gyermekekkel folytatott párbeszéd is segítheti.
A gyermekeknek - életkorukból is adódóan - különösen nagy szükségük van adataik online védelmére, mert kiszolgáltatottabbak, tájékozatlanabbak és kevésbé képesek az adatkezelési folyamatokat követni, illetve a különböző kockázatokat, veszélyeket felmérni és elkerülni.
Magyarországon 14 év alatt kizárólag szülő, 14 és 16 év között a szülő és a gyermek közösen, 16 év felett pedig már maga a fiatal is tehet érvényes adatvédelmi jognyilatkozatot, például regisztrálódhat valamely online játékra, közösségi média-alkalmazásra. Az alábbi tanácsokat érdemes megfontolni.
Adatvédelmi kérdésekben az adatkezelőhöz, probléma esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hivatalához (honlap: www.naih.hu) érdemes fordulni.
A fiatalok online média használata kapcsán elsősorban a szülők feladata felmérni a valós kockázatokat és felismerni a gyorsan változó médiakörnyezet által kínált lehetőségeket.
A tartalomszabályozás rendkívül nehéz kérdés, hiszen azt kell eldönteni, hogy mely tartalmak ne kerüljenek a fogyasztók, s különösen a kiskorú felhasználók elé. A tartalmak szűrésével, blokkolásával mint eszközzel azért is kell óvatosan bánni, mert egyrészt ellentétes a véleményközlés szabadságának elvével, másrészt a tartalom sohasem csak egyféle módon értelmezhető, megítélése mindig a megformálás, az elbeszélés konkrét megjelenítésétől és a befogadók kulturális pozícióitól függ.
Bár a tartalomszabályozás nehezen birkózik meg az iróniával, a többértelműséggel, afikcióval és a művészi minőséggel, abban mégis erős a közmegegyezés, hogy a serdülőkor előtt a tartalomszűrés a gyerekek életkori sajátosságai miatt elkerülhetetlen, mivel a szorongás, a félelem, a félreértés és a vizuális sokk egyaránt komoly károkat okozhat a gyermekek testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődésében. Az online környezetben terjedő tartalmak könnyen elérhetik a gyermekeket, a szülők tudta nélkül is.
Az állam, a szolgáltatók és a családok közös feladata, hogy megteremtsék azt a védőhálót, melynek segítségével az online világban is biztonságban tudhatjuk gyermekeinket. A korhatár-besorolás, a hotline-szolgáltatások, a szűrőszoftverek mellett az oktatásnak, a tudatosításnak ebben különösen fontos szerepe van. Az életkornak megfelelően kialakított családi szabályok, a gyermekkel folytatott párbeszéd egyaránt segíti a kockázatok elkerülését és a lehetőségek kiaknázását. Érdemes megfontolni az alábbi tanácsokat.
Napjainkra az online médiakörnyezetben az információ hitelessége alapkérdéssé vált. Végtelen számú forrásból tájékozódhatunk, azonban az információk eredete, szerzője, sokszor nem, vagy csak komoly utánjárással ismerhető fel. Ezek nagy részének célja a társadalmi elbizonytalanítás (részigazságokra épülő félreinformálás), illetve a felhasználói kíváncsiságot, szenzációéhséget kihasználó, a tények eltorzításával, konstruálásával és ironizálásával történő profitszerzés. Ezért mára sokszor bizonytalanná váltak azok a bevált kapaszkodók, melyek a hírforrásokhoz köthetők.
A közösségimédiában megjelenő tartalmak népszerűsége attól függ, hányan lájkolják, és osztják meg azokat. A tartalmakat rangsoroló algoritmusok azonban nem vizsgálják sem azt, hogy a hír igaz-e, sem azt, hogy milyen minőségű. Noha a kutatások szerint a fiatalok nemigen látogatják a híroldalakat, a közösségi média robosztus és folyamatosan áramló tartalom folyamában a hamis online információkkal és torz szenzációkkal ők is találkoznak. Így a felnőtteknek fokozott felelősségünk van abban, hogy a gyermekeket is tudatos és kritikus médiahasználatra neveljék. Érdemes betartani az alábbi szabályokat.
Az online médiahasználat mára a gyermekek és fiatalok személyiség fejlődésének egyik kulcskérdése lett, ezért nagyon fontos az azzal kapcsolatos szülői szerepértelmezés.
Kamaszkorban különösen nagy jelentősége van az adott személyiség online térben való megjelenésének, bemutatkozásának, és az internetes jelenlét formáinak, például a megfelelően felépített közösségi profil kialakításának, illetve a kortársak visszajelzéseinek, értékeléseinek.
A 12-18 évesek identitása jórészt az online környezetben fejlődik, ahol az offline és online személyiségek sokszor nincsenek szinkronban. Ezért fontos tudatosítani, hogy a valóságos és a virtuális személyiség ma már nem elválasztható, mert a gyerekek egyaránt valóságként élik meg mindkettőt.
Emiatt nagyon fontos tehát a digitális személyiség, a digitális identitás kialakítása és menedzselése, vagyis a vállalható énkép formálása (például a szelfik megosztása), a közösségi oldalakon megosztott személyes narratíva felépítése (azoknak az eseményeknek a megválasztása és megfogalmazása, amelyeket a gyerekek megosztanak magukról).
Mindezeknek döntő szerepe és hatása van a gyerekek önértékelésére és az általános közérzetére.
Fontos tudni, hogy a digitális tevékenység során keletkező, hozzánk köthető adatokat, információkat digitális lábnyomnak nevezzük. Ezeknek az online identitás szempontjából különösen lényeges része rendszeres karbantartást (például törlést, frissítést) igényel.
Vajon hogyan döntheti el a kamasz, hogy miként alakítsa digitális énképét, milyen tartalmakat osszon meg önmagáról, másokról vagy a világ dolgairól? Konkrét esetekben az alábbi szempontok átgondolása sokat segíthet.
A technológiai változások a médiaeszközökkel kapcsolatos félelmeket is alakítják. Míg régebben a túlzott tévézéstől, ma az okostelefon, az online videojáték, illetve a közösségi média túlhasználatától és az ezektől való függőségtől féltjük gyermekeinket.
A képernyő előtt eltöltött idő önmagában nem a függőség mércéje, így annak szűkítése, illetve csökkentése nem biztosíték, például a testképzavarok, vagy a játék-, vagy lájkfüggőség kialakulásának elkerülésére.
Problémás médiahasználatról akkor beszélünk, amikor felborul az egyensúly a médiahasználat és az élet egyéb területei között, amikor egyre fontosabbá válik gyermekeink számára a jelenlét valamely eszközön, vagy alkalmazásban (közösségiplatform, játék, sorozat), és emiatt hanyagolja másfajta tevékenységeit.
A függőség ezzel szemben szenvedélybetegség, kóros állapot, amely evés és alvászavarokat, depressziót okozhat és amely azonnali beavatkozást, terápiát igényel.
A családban az életkornak megfelelően kialakított használati rutinok, szabályok, a gyermekek online tevékenységeinek figyelemmel kísérése, a velük folytatott, partnerségre alapozó párbeszéd segíti a kockázatok minimalizálását és a lehetőségek kiaknázását.
Az alábbi eszközöket alkalmazhatjuk a problémás használat, illetve a függőség megelőzéséhez.
A szülőknek sincs könnyű dolga a digitális világban, hiszen ezen a területen nincsenek bevált nevelési minták. A gyermekek egyre intenzívebb online jelenléte pedig tovább mélyítheti - az eltérő eszközhasználatból és attitűdből következő - digitális generációs szakadékot.
A tudatos digitális nevelés célja, hogy a szülők már egészen kicsi kortól aktívan, a korlátozás, az élményszerű használat és az értelmezés eszközeinek átgondolt módszereivel alakítsák a gyermekek médiahasználatát, az online világfelfedezését.
Az életkornak megfelelően kialakított családi szabályok, illetve a gyermekkel folytatott párbeszéd is segítheti az online kockázatok csökkentését, a generációs szakadékok áthidalását, és növelheti a hasznos, kreatív és értékteremtő internethasználatot. Ennek érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt.
Az internet térhódításával arányosan nő a gyermekek internetezését felvilágosítással és szűrőkkel is védő szülők száma. A kiskorúak biztonságos internethasználata érdekében szolgáltatóként mi is biztosítjuk a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható szoftverek (szűrőszoftverek) letölthetőségét és ezt követően azok ingyenes használhatóságát minden érdeklődő előfizető szülő számára.
Google Family Link szülői felügyeleti eszköze
Norton Family tartalomszűrő alkalmazás
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által ajánlott szűrőszoftverek
Microsoft Edge alkalmazás- és játékszűrő beállítások Windows és Xbox rendszerekhez
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság internetes jogsegélyszolgálata
Digitális Jólét Program a gyermekvédelemről
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság digitális tudástára
